Jegyzetlap

Ilyen egy informatikus élete belülről

A Digitális Témahét eseménye

2017. április 05. - Juhász Anita

A Digitális Témahét a ma már nélkülözhetetlen informatikai készségek fejlesztéséről szól, amely során iskolák, partnercégek és egyéni oktatók rendeznek fiatalok számára érdekes, de mégis oktatói jellegű programokat. Mivel a blog célja elsősorban a tanulás élvezetessé tétele, számomra nagyon szimpatikus a Témahét szellemisége. A programokról bővebben a linkre kattintva lehet tájékozódni, míg a blogon az általam meglátogatott eseményekről lehet majd olvasni.

Egy informatikus mindennapjai - erről volt szó az EPAM által szervezett irodalátogatás során. (Az EPAM amúgy a Digitális Témahéten kívül is fogad iskolás csoportokat, erről itt lehet tájékozódni.) Egy nyolcadikosokból álló kisebb csoporttal vettem részt az eseményen, amely során először egy rövid prezentációt hallgathattunk meg. Az előadó elmondta, hogy az informatikusból nagyon kevés van jelenleg a munkaerő-piacon, hiszen egy dinamikusan fejlődő területről van szó. Ezt nagyon jól példázza az előadó személyes története, aki 16 évet dolgozott középiskolai tanárként, majd poénból feltöltötte a CV-jét, és másnap 6 fejvadász vette fel vele a kapcsolatot.

De miért is érdemes informatikusnak lenni? A telítetlen piac miatt viszonylag könnyen lehet állást találni, ráadásul a fizetés is bőven az átlagkereset felett van, s ezen kívül egy olyan munkakörről van szó, amelyet sok esetben lehet otthonról végezni. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az informatikusok nem értenek mindenhez, ami árammal működik. Több specifikus területe is van, mint például a fejlesztők, tesztelők, JAVA-programozók, BigData-val foglalkozók, Microsoft platformmal dolgozók, grafikusok, stb. 

A prezentáció után kisebb csapatokra osztódva jártuk körbe az EPAM irodáit. A szimpatikus kantinon kívül megmutatták nekünk, hogy az ott dolgozók milyen környezetben töltik el a napjaik nagy részét. Szerencsére az EPAM is azt a filozófiát vallja, hogy a dolgozóknak rendes, ingergazdag és inspirációs környezetet kell nyújtani ahhoz, hogy kimagasló teljesítményt tudjanak nyújtani, miközben nem rokkannak bele a munkába. 

Erre szolgálnak a kialakított belsőkertek, a mágneses táblák, a kényelmes tetőterasz, a rekreációs szoba és a minden emeleten megtalálható frissítőpult is. Közben megtudhattuk, hogy egy itt dolgozó informatikus napja az elengedhetetlen kávéjával kezdődik, ezt követi a napi megbeszélés az éppen futó feladatokról, néhány óra laza kódolás, a Skype-on keresztüli megbeszélések az ügyfelekkel, illetve a tesztelőkkel való egyeztetés. 

Azonban egy ekkora multicégnél nem csupán informatikusok dolgoznak. Képviseltetik magukat az ügyfélkapcsolatosok, a pénzügyi és marketingosztály, a támogatói részleg, mint például a HR és a betanítás, vagy éppen a felhasználói élményfelületeket menedzselő dolgozók. 

Az esemény végére sikerült néhány kérdést feltennem az egyik diáknak, akiről kiderült, hogy már 8 éves kora óta foglalkozik informatikával, ráadásul ő is előad majd az általános iskolájában. Volt szó összetett banki rendszerekről, a Linux fejlesztői programozásáról vagy éppen szerverépítésről is. 

De hogyan lehet valakiből informatikus? Ezt a kérdést az egyik epamos dolgozónak is feltettem, aki csak annyit válaszolt: extra gyakorlás. A közép- és felsőoktatásban megtanítják a hallgatóknak az alapokat, de ahhoz, hogy valaki naprakész és versenyképes tudjon maradni, elengedhetelen a tanterven kívüli extra tevékenységek is, hiszen egy ilyen dinamikus szakmában a tegnapi technológia már réginek számít. 

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzetlap.blog.hu/api/trackback/id/tr7912402079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.