Jegyzetlap

Érvelés egyenlő a manipulációval?

2018. március 30. - Juhász Anita

my_post_3_1.jpg

Néhány hete, hogy kimozduljak a komfortzónámból, az értékesítésről olvastam könyvet. Mivel irtózom a rábeszéléstől, a rátukmálástól, valami kevésbé nyomulós könyvet választottam ki, de még ebben is találtam egy borzalmasan téves, ártalmas, erkölcstelen, ostoba, stb tézist: minden érvelés = manipuláció.

Ha nem éppen egy vonaton ülök a mondat olvasása közben, biztosan a sarokba hajítom a könyvet. Számomra fontos az erkölcs és az etika, próbálok e szerint élni, és ebben a posztban arról szeretnék értekezni, hogy ez az állítás miért káros. Az olyan világban, ahol Cambridge Analyticák világhatalmi szinten befolyásolhatják a politikát, ahol az álhír több viralitást generál, mint a valódi, ahol az infotainment átveszi a hatalmat, ott bizony az az állítás, hogy minden érvelés egyenlő a manipulációval, nagyon veszélyes.

Ha beütjük az "érvelés" szót a Google keresőbe, az első találat a kifejezés Wikipédia-oldalára vezet, ami így kezdődik: "Az érvelés egy verbális és társas cselekvés, amely kijelentések valamilyen elrendezésének segítségével erősíteni (vagy csökkenteni) kívánja egy vitatott nézet elfogadhatóságát a kommunikációs partner számára, akiről feltételezi, hogy osztozik az érvelővel bizonyos ész-alapú feltételek és szabályok elfogadásában." De ami ennél is fontosabb:

"Az érveléshez tartozó állítások két csoportra oszthatók. A konklúzió az érvelés bizonyítandó tétele, az az állítás, amelynek igazsága felől az érvelő meg akar győzni, az az állítás, amely az érvelés többi állításából következik. Az érveléshez tartozó többi állítás, a premisszák, az érvek hivatottak alátámasztani a konklúziót, ezek szolgáltatnak bizonyítékot, indokokat a konklúzióhoz, illetve ezek vonják maguk után a konklúziót. Az érvelések állításokból állnak, melyek információtartalommal rendelkező kijelentő mondatok, meghatározott igazságértékkel rendelkeznek."

Most pedig nézzük meg, mit ír a Wikipédia a manipulációról: "A manipulátor célja az, hogy az általa befolyásolt személy ne legyen tudatában valódi szándékainak, higgye azt, hogy szabadon dönt, miközben a befolyásoló előzetes tervét hajtja végre. A manipuláció során a manipulátor bár látszólag meghagyja a befolyásolt egyén személyes azonosságát és felelősségét, valójában, mivel saját céljainak rendeli alá, megfosztja autonómiájától és kooperációs képességétől."

És igen, ebben az esetben szándékosan a Wikipédiáról idéztem, mert itt egyszerűen, a megfelelő szavakat használva jellemzik az adott kifejezést, de ha felütnénk valamelyik logikai és kommunikációs tankönyvet, ott is pontosan ezt találnánk.

Az idézett leírások alapján készítettem egy kis táblázatot. Lássuk, pontosan miben tér el a két fogalom:

blog.jpg

Szóval a fentiek alapján könnyen azonosítható, hogy a minden érvelés = manipuláció állítás maga is manipuláció, nem pedig tény. Maga a könyv szövegkörnyezete is erre enged következtetni, hiszen semmilyen érvvel nem támasztották alá, egyszerűen csak kijelentették. Ha pedig meglessük a táblázat "állítások" oszlopát, pontosan azt látjuk, hogy a manipuláció során az állítások tényként kezelendőek.

A mai oktatási rendszernek nem célja, hogy megtanítsa az állítások és a manipuláció közti különbséget. Ez a tudatlanság aztán a politikában és vásárlás során nagyon kifizetődik, hiszen az érvelés és a manipuláció közötti határ teljesen elmosódik. Úgy vélem, ez nagyon erkölcstelen, és azt szeretném, ha mindenki próbálna sokkal tudatosabb lenni ebben a témában. Felsorolok most néhány gyors tippet, miként fedezhetjük fel, ha manipulálni próbálnak minket.

  • Tegyük fel magunknak a kérdést: a meggyőzéssel mi az adó célja? Ha erre a kérdésre nem tudunk rendes választ adni, minden bizonnyal manipuláció történik.
  • Hogyan épül fel az adó beszéde? Ha erőteljes igéket, jelzős szerkezeteket használ (imádni, utálni, nagyon király, stb) használ a tárgyat érintő mindenfajta bizonyíték nélkül, akkor manipuláció történik.
  • Ha azt vesszük észre, hogy az adó sokat beszél, de keveset mondd, akkor manipuláció történik.
  • Ha a beszéd meghallgatása után nem tudtuk meg, miért imádjuk/utáljuk a tárgyat, de valamiért mégis imádjuk/utáljuk, akkor manipuláció történik.

Ha érdekelne titeket további poszt a manipuláció leleplezéséről, szívesen írok róla, csak jelezzétek nekem kommentben! 

lletve: elindítottam egy zárkörű FB-csoportot. Tanuljunk együtt nevűt! Ezt a csoportot azért hoztam létre, hogy segítsük és motiváljuk egymást a tanulásban. Itt nyugodtan lehet "nyavalyogni" a sok-sok tanulnivalóról, illetve annak nehézségéről. Lehet segítséget kérni egymástól, legyen szó matematikáról, bölcseletről vagy bármi egyébről. Ne féljetek kiadni magatokból a tanulás miatti stresszt és feszültséget sem. Remélem, minél többen csatlakoztok, mert szeretnék közelebb kerülni hozzátok és szeretném, ha kialakulna egy jó blogos közösség. Csatlakozz!

Kövess itt is!

instagram.pngface_book.png

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzetlap.blog.hu/api/trackback/id/tr113785774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.