A könyvből való jegyzeteléshez egy teljesen más módszer kell, mint a hallott előadáséhoz, hiszen itt nem kell senkihez sem alkalmazkodnod, a saját tempódban haladhatsz. Ebben a bejegyzésben azt a verziót mutatom be, amikor a könyv nem a sajátod, és olyan jegyzetet kell készítened, amit fél év múlva is értened kell.

• Index készítése

Ha egy nagyobb topikot (vagy egy egész könyvet) kell feldolgoznod, a címek és az alcímek nagy segítséget nyújtanak. Írd ki valahová, melyik alcím hányadik oldalon található a jegyzetedben, így mindent nagyon könnyen átláthatsz.

• A margók (vagy annak helyei)

Azt hiszem, az én korosztályom néha sikítófrászt kap a margóktól... (Mindannyiunknak volt olyan tanára, aki meghatározott szélességű margót követelt, amit aztán a második órára el kellett készíteni, és a tanár szigorúan átnézte a füzetet.) A rémálmok ellenére a margó hasznos dolog, nem csupán a saját feljegyzéseidet használhatod, de akár felcímkézheted az adott bekezdést, kulcsszavakat írhatsz vagy éppen színkódolhatod a témát.

• Tematikus oldalak

A történelmi és földrajzi atlaszokban lévő oldalakra gondolok, ahol témaspecifikusan megtalálhatóak az időpontok, a helyszínek, de ez a módszer jól alkalmazható matematikai képletekre, definíciókra, de még az idegen szavakra is.

• A saját szavaid

Ha nem a saját szavaiddal fogalmazod át a kijegyzetelendő tananyagot, hanem csak másolsz, nem fogod érteni, mit körmölsz; az egész egy mechanikus folyamattá válik. Próbáld ezt elkerülni, és csak a legszigorúbb definíciók esetén használd a másolást.

• Hajtsd félbe az oldalt

Ha nagyon sok definíciót, képletet vagy idegen szót kell kijegyzetelned, majd azt megtanulnod, ez jó módszer ennek elérésére. A behajtott lap felső részére írd fel a fogalmat, és a lap belsejére pedig a fogalom meghatározását, ezáltal egyszerre átlátható és könnyen tanulható rendszert kapsz.