Mindig is úgy álltam hozzá az egyetemi tanulmányaimhoz, hogy nekem csak a négyes és az ötös jó, ebből adódóan sokat tettem azért, hogy négyeseket és ötösöket szerezzek. A pánikbetegségem alatt megesett, hogy ez nem sikerült, ami csak továbbtetőzte az amúgy is nagy mértékű szorongásomat. A tünetmentességem óta azonban nem változtattam ezen a hozzáállásomon, mert úgy gondoltam, nekem van igazam.
Aztán tegnap kaptam egy hármast. Persze nem buktam meg, ráadásul ez egy közepes érdemjegy. Mindemellett a hármashoz járt egy kellemetlen negatív kritika is, így kellőképpen szarul éreztem magam. Az emailt azonban a munkahelyemen olvastam el, nem volt időm a rossz jegyemen rágódni, mert folytatnom kellett a szervezést. Fél óra elteltével a hármast már csak egy kellemetlen szúnyogcsípésnek éreztem.
Úgy éreztem, a munkahelyemen olyan feladatokat látok el, amely által segítek másoknak munkát találni, ezáltal segítséget nyújtok a megélhetésük megteremtésében. Persze én csak egy ismeretlen közvetítő fél vagyok, nem én teremtem a munkahelyeket, de mégis... úgy éreztem, jó irányba befolyásolom a dolgokat.
E mellett az érzés mellett a hármas teljesen eltörpült. Komolyan azon a hármason fogok rágódni? - kérdeztem magamtól. Az XY kurzus érdemjegye az égvilágon semmibe nem számít bele, csak egy szám a többi között, egy üres semmi, aminek túl nagy jelentőséget tulajdonítok az életemben. Komolyan többet számít egy hármas, mint az, hogy segítsünk a rászorulóknak, hogy adakozzunk, és legyünk jó emberek? Nem, egyáltalán nem számít. A hármas csak egy szűk világ szűk terében számít, de sehol máshol.
Tudom, hogy sokan vagytok még, akik szintén a legjobb jegyekre törekedtek. Ne adjátok fel ezt a törekedést, próbáljátok mindig a legjobbat kihozni magatokból, de folyamatosan mérlegeljetek! Van olyan helyzet, amikor már nem éri meg plusz egy hetet tanulni az ötösért, mert lássuk be, vannak fontosabb dolgok is a világban. Ha pedig valami nem sikerül, érezzétek egy kicsit rosszul magatokat, de utána csináljatok valami igazit :)
Illetve: elindítottam egy zárkörű FB-csoportot. a Tanuljunk együtt nevűt.! Ezt a csoportot azért hoztam létre, hogy segítsük és motiváljuk egymást a tanulásban. Itt nyugodtan lehet "nyavalyogni" a sok-sok tanulnivalóról, illetve annak nehézségéről. Lehet segítséget kérni egymástól, legyen szó matematikáról, bölcseletről vagy bármi egyébről. Ne féljetek kiadni magatokból a tanulás miatti stresszt és feszültséget sem. Remélem, minél többen csatlakoztok, mert szeretnék közelebb kerülni hozzátok és szeretném, ha kialakulna egy jó blogos közösség
Kövess itt is!
.
